DeHu
Akadálymentes verzió Nagy kontrasztú változat
Hírek
Figyelem! Ez a cikk már 359 napja került fel weboldalunkra. Előfordulhat, hogy a megjelenés idején pontos információk mára már elavultak!

Épülhet az M35 nyugati nyomvonala

Nyomtatható változat
Feltöltve: 2013. szeptember 27. 07:30
Megtekintve 781 alkalommal
Írta: Benéné Kaszás Erika
Gyakorlatilag elhárult minden jogi akadálya az M35 nyugati elkerülõje megépítésének, mivel a derecskei gazdák másodfokon elvesztették a magyar államot képviselõ NIF Zrt. ellen indított pert. Az augusztusban nyilvánosságra került ítélet lényege: a keleti nyomvonal az Európai Bizottság véleményétõl és a Natura 2000 területtõl függetlenül, a hazai jogi szabályozásból következõ természetvédelmi követelmények miatt nem valósítható meg.

Mint az olvasóink elõtt ismeretes, az elsõ fokú bíróság a pert megindító derecskei gazdák javára döntött, ítélete szerint: „csak az Európai Bizottság véleményének ismeretében foglalhat állást a földvédelmi kérdésben szakhatósági állásfoglalás kiadására jogosult közigazgatási hatóság”.

Tehát csak az eu-s vélemény birtokában lehet egyértelmûen kijelenteni: a derecskei határban elterülõ Natura 2000-es és egyéb területek olyan környezeti károkat szenvednek, melyek miatt nem lehet egy autópálya nyomvonalát ott átvezetni. A gazdákra nézve kedvezõ döntés másik következménye volt, hogy a jogerõs ítéletig érvényüket vesztették a már beszerzett szakhatósági engedélyek, melyek nélkül a beruházást nem lehetett folytatni.

Várható volt, hogy az államot képviselõ NIF Zrt. a döntés ellen Kúriához fog fellebbezni, hiszen egy európai szakvélemény megszerzése több évet is igénybe vehet, az autópálya-építés pedig egyre sürgetõbbé vált, mert rendelkezésre álló pénzügyi források felhasználási határideje erõsen közeledik.

A mostani tíz oldalas ítélet szerint a 2005 elõtti elõzetes vizsgálati eljárásban kellett volna a termõföld-vagyon védelmére nagyobb hangsúlyt fordítani, és a kelet-nyugati nyomvonal- változatok helyett újabb alternatívát találni. Az M35-ös érintett szakaszának elõzetes környezeti hatástanulmánya ugyanis 2004-ben készült el, mely tartalmazta a keleti-nyugati nyomvonalat. A derecskeiek ezek után nem kérhették újabb nyomvonalak kijelölését.

 Szintén állást foglalt a felülvizsgálati bíróság a földtörvény értelmezésében: „csak akkor kell megtagadni az átlagosnál jobb minõségû termõföldet érintõen az engedélyezést, ha van olyan átlagos vagy átlagosnál gyengébb minõségû termõföld, ahol az adott létesítmény elhelyezése megvalósítható”. A derecskeieknél azonban nem egy rosszabb minõségû termõföld, hanem természetvédelmi terület a másik alternatíva, így a földtörvény fenti elõírása erre a helyzetre nem értelmezhetõ. A Kúria ítélete ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Lapunk kérésére Csécsi István, Szabados Attila földtulajdonos és ügyvédjük Lõrincz László nyilatkozott.

Lõrincz László ügyvéd kérésünkre elmondja, a magyar jog szerint a Kúria döntésével szemben további jogorvoslat nincs. Sajnálja, bízott a sikerben annál is inkább, mivel a Fidesz-kormány külön zászlajára tûzte a termõföld védelmét, külön programot hirdetett megmentésére. A NIF Zrt. többsége ugyan állami tulajdonban van, de tevékenysége - véleménye szerint - ellentétben áll a kormány politikai szándékaival. A per indulásakor és közben is nagyon sok egyeztetés történt, a jogi értelmezésen túl fontos a következetesség is. Számtalan példa bizonyítja, hogy Naturás területen ma is folynak nagy beruházások. Lõrincz ügyvéd úr képviseli az M4-es nyomvonal építése miatt kisajátítandó területek tulajdonosait, azokat, akik pert indítottak az állam által ajánlott alacsony ár miatt. Kérdésünkre elárulta, az állam általában az elmúlt három évben keletkezett adás-vételi szerzõdések összegeinek átlagát ajánlotta, mely ismerve a mai viszonyokat, nagyon alacsonynak és méltánytalannak mondható.

Csécsi István gazdálkodó véleménye szerint szûk ötéves küzdelem végére került most pont. A gazdák a helyi vezetéssel sokféle csatornán keresztül mindent elkövettek, hogy a keleti nyomvonal épüljön meg.

- Elkeseredettek vagyunk, hogy az eredmények, részeredmények ellenére a végleges döntés ez lett. Úgy érzem, hogy nemcsak minket ért kár, õseink forognak a sírjukban, mert nemcsak saját magunk, hanem a jövõ számára is elveszítettük ezeket a földeket. Hangsúlyozom, értelmetlenül. Még fel sem fogtuk, hogy mekkora kár érte a derecskeieket. A két autópálya egy-egy tranzitút, és tévedés azt hinni, hogy nagy hasznot hoznak majd a városnak.

A véleményem? A bíróság döntése a józan ész törvényeinek mond ellent - minõsíti röviden az ítéletet Csécsi István.

Mikor arról kérdezzük, hogyan látja, mi legyen a gazdák következõ lépése, így válaszol:

- Az elvett termõföldek helyett, aki azt igényli, a közeli állami földek terhére termõföldet kaphasson. A pénzbeni kártérítés esetén pedig el kell érni, hogy legalább a 2013-as piaci árakon, de inkább azok fölött kerüljön állami tulajdonba a derecskei föld.

- Mi nem akarjuk eladni. Kisajátítják. Kártérítés illet meg minden tulajdonost. Az állami csereföld, mely tudomásom szerint Hajdúszovát és Kaba környékén még bõven található, nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kárpótlást is nyújtana annak a gazdálkodónak, aki az építkezés miatt elveszít öt vagy éppen tíz hektár földet.

Szabados Attila fõagronómus, szintén felperes, kételkedik a Kúria döntésének jogosságában, véleménye szerint egy jogállamban az elsõfokú ítélet állná meg a helyét.