Responsive image


Derecske története

Feltöltve: 2016-02-25 10:22:11

 

 

 

 

 

 

Derecske város Magyarország keleti részén, Hajdú – Bihar megyében, Debrecentől 22 km – re, a 47 – es számú főútvonal mentén fekszik. Derecske először Bihar vármegyéhez, később Hajdú – Bihar megyéhez tartozott. A település neve az írásos emlékekben 1291. évben bukkant fel először. A régészeti leletek tanúsága szerint ez a vidék már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. Derecske a hajdani mezőváros, majd később hajdúváros 1991. január 1 – jétől újra városi rangra emelkedett.

Jelentős országos esemény helyszíne volt Derecske, mikor Fráter György, hogy ellensúlyozza Ferdinánd híveinek szervezkedését, 1543. augusztus 1 – jére összehívta a tiszántúli rendek részországgyűlését Derecske városában. A derecskei részországgyűlés fontos állomása volt a Keleti Magyar Királyságból meginduló önálló erdélyi fejedelemség kialakulásának.

Derecske kora újkori történetében új korszak kezdődött, mikor a falu részbirtokát Bethlen Gábor erdélyi fejedelem 1608 nyarán Nagy András hajdú főkapitánynak adományozta. Az ő néhány éves birtokossága alatt került kapcsolatba a falu a hajdúkkal. 1631 nyarán azután I. Rákóczi György fejedelem kiváltságlevéllel telepített szabolcsi hajdúkat Derecskére, mely így hajdúváros lett. A hajdúság, a bihari ún. kis hajdúvárosok története adta meg hosszú ideig Derecske múltjában a lényeges kérdéseket.

Magyarországon a 16. század végéig nagyjából megmaradt a középkori településhálózat, de a tizenöt éves háború jelentős pusztulást okozott elsősorban a hódoltságban és annak peremvidékén, kiváltképp jelentős volt a tatár pusztítás a Debrecentől délre eső bihari területeken: ezeknek szinte a középpontjában fekszik Derecske. Később Esterházy Pál az elmaradt nádori fizetés fejében kapja meg birtokul Derecskét, jogait azonban csak a Rákóczi – féle szabadságharc után tudja érvényesíteni, mert a kiváltságaiktól megfosztott hajdúk nem akartak belenyugodni sorsuk változásába. A törökök 1659 – ben és 1693 – ban feldúlták. I. Lipót a hajdúk szabadalmait megvonta tőle és a kassai királyi kamara fennhatósága alá helyezte Derecskét.

A II. világháború igazi megpróbáltatásai 1944 októberében érték el a községet. 1948 – ban a lakosság meghaladta a 10 ezer főt és jelenleg is közel ennyien lakják. A 60 – as évektől átalakul a település képe, a régi, jellegzetes, méltóságot sugárzó klasszicista tornácos, módos parasztházak eltűntek Derecske utcáiból. Az egymást gyorsan váltó építési divatok meglehetősen eklektikussá teszik az 1991 – ben ismét városi rangot kapott település arculatát. Átalakult a település centruma is, megjelennek az emeletes házak, bérházak, társasházak. Rendkívül kevés a műemléki vagy műemlék jellegű épület. Ezek közé tartozik a város főterén álló református templom, a későbarokk stílusú katolikus templom, a katolikus parókia 17. századi épülete, a két évszázadon át a református egyház fiúiskolájaként működött emeletes épület. A városban viszonylag sok régi paraszti épület őrzi a XIX. század népi építészetének jegyeit.

A rendszerváltást követően rohamos fejlődésnek indultak az egyéni vállalkozások, különösen a szolgáltatások: kereskedelem, vendéglátás és a mezőgazdaság területén. Az ipari vállalkozások közül a bútorgyártás, a famegmunkálás, valamint a fémszerkezet gyártása jelentős, de a lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság. A település gazdasági életét kedvezően befolyásolja Debrecen közelsége, a 47 – es számú főút (M47) melletti fekvése.

Vállalkozási tevékenységet végzők száma, összetétele

A településen működő gazdasági szervezetek száma formájuk szerint (2012. évben):

Regisztrált vállalkozások száma

mezőgazdaság

ipar, építőipar

szolgáltatás

összesen

ebből: társas

983

202

532

1 717

223

 

 

 

 

 

A településen a családok megélhetését elsősorban a mezőgazdaságból származó bevételek biztosítják. Derecske termőhelyi adottságai révén kiválóan alkalmas az intenzív növénytermesztésre. Ezt az adottságot a derecskei mezőgazdászok mindig is kihasználták, így a magas színvonalú növénytermelésben jelentős mértékű a kertészeti tevékenység részaránya. Ez a termelési technológia jelentős számú munkavállalónak tud munkát biztosítani.

A település 2013-ban ismét járási székhellyé vált. A Derecske-Létavértesi Kistérség kulturális, oktatási és gazdasági központja, székhelye. Az elmúlt öt évben megerősödtek a város külkapcsolatai, határon átnyúló szerepvállalásai. Szoros együttműködést alakított ki testvérvárosaival Mátraderecskével, Székelykeresztúrral, Nagyszalontával, Bánffyhunyaddal, a felvidéki Dereskkel és a lengyelországi Koszycevel.

Az 1990-es években épült a város mentőállomása, valamint a sport-és városi rendezvényeknek helyszínt adó sportcsarnok. Derecske városának van bölcsődéje, óvodája, általános és középiskolája, valamint művészeti iskolája. Kulturális és hagyományőrző rendezvényei, gazdag sportélete, középiskolája, művészeti iskolája, a közszolgáltatások magas színvonala élhető, fejlődő kisváros képét mutatják, mely rugalmasan alkalmazkodik a XXI. század kihívásaihoz. Köszönhetően az Európai Unió által finanszírozott beruházásoknak, Derecske városában számos fejlesztés megvalósult az utóbbi években. Többek között a város egész területén csatornahálózat épült ki, javult az ivóvíz minősége, valamint az oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények korszerűsítése is végbement. 

A város kapcsolatrendszere:

a.) Gazdasági kapcsolatok:

- Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

- Derecskei Járás települései

A kistérségi településekkel való szoros együttműködés, az egyes területeken való közös feladatellátás fontos elemét képezi a város kapcsolatrendszerének.

b.) Szakmai szervezeti és egyesületi kapcsolatok:

- Bihari Hajdúvárosok Szövetsége

- Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége

c.) Hazai és nemzetközi kapcsolatok:

- Mátraderecske (Magyarország)

- Székelykeresztúr (Románia)

- Nagyszalonta (Románia)

- Deresk (Szlovákia)

- Koszyce (Lengyelország)

- Bánffyhunyad (Románia)

Főbb demográfiai jellemzők

A népesség kor szerinti megoszlása 2015. január 1-jén:

Kor szerinti

csoportosítás

0-3

337

4-7

371

8-14

670

15-18

385

19-60

5396

61-

1818

Összesen:

8977

 

Korcsoport Megoszlás %-a
Gyermek és fiatalkorú 1763 19,64%
Munkaképes korú 5396 60,11%
Időskorú 1818 20,25%
Összesen: 8977 100%

 

 

Forrás: Farkasvölgyi Győző, ifj. Nagy József, Nagy József: Helytörténeti olvasókönyv Derecske, 2007.

            Derecske Város Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági Programja a 2014-2019 közötti választási és hosszú távú                 időszakra, Derecske, 2015 

Ajánló













Ajánlatunk

Responsive image

Facebook