Nagyszalonta
Feltöltve: 2016-02-18 00:00:00
|
Nagyszalonta |
|
|
Ország |
Románia |
|
Történelmi régió |
Partium |
|
Fejlesztési régió |
Északnyugat-romániai |
|
Megye |
Bihar |
|
Rang |
Megyei jogú város |
|
Polgármester |
Török László |
|
Teljes népesség |
17735 fő (2011) |
|
Magyar lakosság |
10079 |
|
Terület |
166,44 km² |
|
Honlap cím |
|
Nagyszalonta története
Nagyszalonta város Romániában Bihar megyében található. Neve a szláv Suleta személynévből ered. Nagyváradtól 38 km – re délnyugatra a Kölesér partján fekszik. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1332 – ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1556 – tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. A Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt.
1606 – ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. 1658 – ban a lakosok a várat és a községet a törökök közeledtének hírére II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön. Az így pusztán maradt község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A 18. század végén és a 19. század elején körülbelül 200 nemes család lakta a várost. 1910 – ben 15 943 lakosából 15 206 magyar és 650 román volt. 2002 – es adatok szerint 18 074 lakosból 10 335 magyar és 7 267 román volt. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920 – as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940 – ben a második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944 – ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947 – től újra Romániához került.
Derecske és Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolata
A testvérvárosi megállapodás aláírására 2008. június 21 – én került sor Derecskén.
2009. február elején az egész Kárpát – medencére kiterjedő disznótor zajlott Derecskén. A hazai csapatok mellett a Felvidékről, Partiumból és Székelyföldről is érkeztek csapatok, hogy bemutassák szűkebb szülőföldjük disznótorral kapcsolatos szokásait, ételkülönlegességeit. Az ötlet két éve indult el, akkor Mikepércsen volt az ízig - vérig disznótor Derecske és egy – egy testvértelepülés – Nagygalambfalva és Székelykeresztúr – részvételével.
A Nagyszalontával kötött testvérvárosi együttműködés kulturális jelleget öltött. 2011. szeptemberében ott mutatták be a derecskei grafikai művésztelep alkotásait, illetve az 56 – os megemlékezés kapcsán pedig nagyszalontai művész kiállításának megnyitóján vehettek részt a derecskei érdeklődők. Minden évben megrendezésre kerül Nagyszalontán az Arany János szavalóverseny, ahol a derecskei tanulók szép eredményeket érnek el. 2012-ben közel száz derecskei diák utazott Nagyszalontára, hogy Arany János szülővárosának nevezetességeivel ismerkedjenek meg.
Látnivalók
-
Régészeti lelőhely a „Movila trupului” nevű helyen, bronzkori településsel és 10. századi temetkezési hellyel.
-
Régészeti lelőhely a Pata puszta nevű helyen, 11–12. századi temetkezési hellyel.
-
A Csonka-toronyban az Arany János Emlékmúzeum és a Városi Galéria található.
-
A központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra található.
-
Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth szobra áll.
-
Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra áll
-
Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található.
-
Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve.
-
Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve.
-
Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.
-
Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve.
