Nagyszalonta |
|
Ország |
Románia |
Történelmi régió |
Partium |
Fejlesztési régió |
Északnyugat-romániai |
Megye |
Bihar |
Rang |
Megyei jogú város |
Polgármester |
Török László |
Teljes népesség |
17 735 fő (2011) |
Magyar lakosság |
10079 |
Terület |
166,44 km² |
Honlap cím |
Nagyszalonta története
Nagyszalonta város Romániában Bihar megyében található. Neve a szláv Suleta személynévből ered. Nagyváradtól 38 km – re délnyugatra a Kölesér partján fekszik. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1332 – ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1556 – tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. A Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt.
1606 – ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát. 1658 – ban a lakosok a várat és a községet a törökök közeledtének hírére II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön. Az így pusztán maradt község csak a század végén kezdett ismét benépesülni. A 18. század végén és a 19. század elején körülbelül 200 nemes család lakta a várost. 1910 – ben 15 943 lakosából 15 206 magyar és 650 román volt. 2002 – es adatok szerint 18 074 lakosból 10 335 magyar és 7 267 román volt. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920 – as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940 – ben a második bécsi döntésnek köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944 – ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947 – től újra Romániához került.
Derecske és Nagyszalonta testvérvárosi kapcsolata
A testvérvárosi megállapodás aláírására 2008. június 21 – én került sor Derecskén.
2009. február elején az egész Kárpát – medencére kiterjedő disznótor zajlott Derecskén. A hazai csapatok mellett a Felvidékről, Partiumból és Székelyföldről is érkeztek csapatok, hogy bemutassák szűkebb szülőföldjük disznótorral kapcsolatos szokásait, ételkülönlegességeit. Az ötlet két éve indult el, akkor Mikepércsen volt az ízig - vérig disznótor Derecske és egy – egy testvértelepülés – Nagygalambfalva és Székelykeresztúr – részvételével.
A Nagyszalontával kötött testvérvárosi együttműködés kulturális jelleget öltött. 2011. szeptemberében ott mutatták be a derecskei grafikai művésztelep alkotásait, illetve az 56 – os megemlékezés kapcsán pedig nagyszalontai művész kiállításának megnyitóján vehettek részt a derecskei érdeklődők. Minden évben megrendezésre kerül Nagyszalontán az Arany János szavalóverseny, ahol a derecskei tanulók szép eredményeket érnek el. 2012-ben közel száz derecskei diák utazott Nagyszalontára, hogy Arany János szülővárosának nevezetességeivel ismerkedjenek meg.
Látnivalók
Régészeti lelőhely a „Movila trupului” nevű helyen, bronzkori településsel és 10. századi temetkezési hellyel.
Régészeti lelőhely a Pata puszta nevű helyen, 11–12. századi temetkezési hellyel.
A Csonka-toronyban az Arany János Emlékmúzeum és a Városi Galéria található.
A központi parkban a város alapító Bocskai István teljes alakos szobra található.
Református temploma mellett a Romániához csatolt területek egyetlen megmaradt Kossuth szobra áll.
Szoborpark (a református templom jobb oldalán): Arany János teljes alakos szobra áll
Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állított Hajdú emlékmű, az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található.
Arany János szülőháza helyén, tájház működik, emléktáblával megjelölve.
Zilahy Lajos szülőháza emléktáblával megjelölve.
Sinka István szülőháza emléktáblával megjelölve.
Kulin György szülőháza emléktáblával megjelölve.